A racionális vita tíz szabálya

1. A szólás szabadsága

A felek nem akadályozhatják egymást álláspontjuk kifejtésében vagy egy adott állásponttal kapcsolatos kétségeik kifejtésében.

2. A bizonyítás terhe

Az álláspontot előterjesztő félnek meg kell védenie álláspontját, ha a másik fél úgy kívánja.

3. Álláspontok

Az álláspontot támadó félnek azt az álláspontot kell támadnia, amelyet a másik fél valóban képvisel.

4. Relevancia

Az álláspontot védő fél csak olyan érvekkel védekezhet, amelyek valóban kapcsolódnak álláspontjához.

5. Kimondatlan premisszák

Az álláspontot támadó fél nem tulajdoníthat hamisan olyan kimondatlan premisszát a másik félnek, amely mellett az valójában nem kötelezte el magát, fordítva pedig, az álláspontot védő fél sem tagadhatja hamisan egy kimondatlan premisszája melletti elkötelezettségét, ha valóban elkötelezte magát mellette.

6. Kiindulópontok

Egyik félnek sem szabad hamisan elfogadott kiindulópontnak beállítania egy premisszát, sem pedig hamisan tagadnia, hogy egy premissza elfogadott kiindulópont, ha egyszer mindketten elfogadták kiindulópontként.

7. Érvelési sémák

Az álláspont nem tekinthető konkluzív módon megvédettnek, ha a védelem nem a megfelelő érvelési séma korrekt alkalmazásával történt.

8. Logikai érvényesség

Csak olyan érveket lehet használni, amelyek logikailag érvényesek  – vagy azzá tehetők egy vagy több kimondatlan premissza explicitté tételével.

9. A vita lezárása

A védőnek fel kell adnia álláspontját, ha nem sikerült megvédenie azt; ellenkező esetben viszont a támadónak kell feladnia az állásponttal kapcsolatos kétségeit.

10. Nyelvhasználat

A felek nem használhatnak homályos vagy kétértelmű megfogalmazásokat, és kötelesek a másik fél megfogalmazásait hűen és pontosan visszaadni.
 
Forrás: Érveléstechnika blog

Rudyard Kipling - My son, Jack

Az eredeti:

Rudyard Kipling
My son, Jack

“Have you news of my boy Jack?
Not this tide.
“When d’you think that he’ll come back?”
Not with this wind blowing, and this tide.

“Has any one else had word of him?”
Not this tide.
For what is sunk will hardly swim,
Not with this wind blowing, and this tide.

“Oh, dear, what comfort can I find?”
None this tide,
Nor any tide,
Except he did not shame his kind —
Not even with that wind blowing, and that tide.

Then hold your head up all the more,
This tide,
And every tide;
Because he was the son you bore,
nd gave to that wind blowing and that tide!

1916.

A filmben elhangzott változat:

Rudyard Kipling
Édes fiam, Jack

Jön-e hír rólad édes fiam Jack?
Ma sem már.
Mikor térsz haza, ki mondja meg?
Nem hoz hírt sem a szél, sem az ár.

Mikor szól valaki felőled?
Ma sem már.
A mélyből van-e visszaút?
Nem hoz hírt sem a szél, sem az ár.

Óh kedvesem, vajon lelek-e vigaszt?
Ma sem már,
soha már.
Ám szégyent fiam tette nem fakaszt –
Azt nem viszi el sem a szél, sem az ár.

Büszkeség lett a kárhozat,
mindig
és örökre már,
mert feláldoztad a fiadat
és többé már 
 nem adja vissza sem a szél, sem az ár.

Az én fordításom:

Rudyard Kipling
Fiam, Jack

– Jack fiamról hírt, mondd, szereztél?
Nem, ezzel az árral.
– Mit gondolsz, vissza mikor tér?
Nem e szélfúvással, nem ezzel az árral.

– Valaki másnak van-e szava róla?
Nem, ezzel az árral.
Ami elsüllyedt, nem úszik már újra,
nem e szélfúvással, nem ezzel az árral.

– Ó, kedves! Vigaszt lelek valaha?
Nem ebben az árban,
sem bármilyen árban,
tán, hogy szégyen nem érte soha…
Sem abban a szélben, sem abban az árban.

Hát büszkén mutasd az arcod,
ennek az árnak,
s mindegyik árnak;
ily fiút, aki kihordott,
és a szélfúvásnak adta, annak az árnak.

YB2009 table1

Kurt Vonnegut - A science fictionről

A science fictionről*

New York Times, 1965. szeptember 5.

Évekkel ezelőtt, gépekkel és gépekről szőtt gondolatokkal teljesen körülvéve, a General Electricnél dolgoztam Schenectadyban, így aztán írtam egy regényt az emberekről és a gépekről, amelyben gyakran a gépek a győztesek – ahogy az végül történni fog. (Utópia 14 volt a címe, és jövő tavasszal újra kiadják keményfedélben) Aztán az ismertetésekből megtudtam, hogy science-fiction író vagyok.

Addig erről nem volt tudomásom. Úgy képzeltem, hogy az életről írtam regényt, azokról a dolgokról, amelyeket elkerülhetetlenül láttam és hallottam Schenectadyban, abban a nagyon is valóságos városban, mely most elég idétlenül a borzalmak birodalmában terül el. Azóta a science-fiction feliratú iratrendező fiók ingerlékeny lakosa vagyok, és nagyon szeretnék kikerülni innen, különösen amióta annyi komoly kritikus összekeveri ezt a fiókot a nyilvános férfivécék falán függő fehér porcelán alkalmatosságokkal.

Láthatóan az ember úgy kerül ebbe fiókba, hogy hajlandó észrevenni a technológia létezését. Továbbra is fennáll ugyanis az a vélekedés, hogy az ember egyszerre nem lehet elfogadott író és értheti meg, hogyan működik a hűtőszekrény, csakúgy, amiként nem lehet úriember az, aki barna öltönyt visel a Cityben. Talán a felsőoktatás a hibás. Tudom, hogy az angol szakos diákokat arra biztatják, hogy utálják a kémiát és a fizikát, és legyenek arra büszkék, hogy nem olyan unalmasak és különcök és humortalanok és háborúpártiak, mint a mérnökhallgatók a szemközti szárnyban. Mivel pedig az angol szakos hallgatók ritkán tisztelik meg aláírásukkal az angolórák jelenléti íveit, sok közülük komoly kritikussá válik. Arról már beszéltem, hogy ugyanezek a komoly kritikusok mit művelnek azzal a fiókkal, amiben én is vagyok.

De akadnak, akik szeretnek ebben az émelyítő fiókban élni, akiket riaszt a tudat, hogy egy napon kilakoltathatják őket innen, hogy egy napon annak tarthatják őket, amik valójában: egyszerű, öreg novellistának vagy regényírónak, aki megemlíti műveiben a technológiát és a tudományos kutatást. Boldogok ebben a fiókban, mert itt az emberek többsége éppúgy szereti a másikat, ahogy a régivágású családok tagjai feltételezhetően szeretik egymást. Gyakran találkoznak, vigasztalják és dicsérik egymást, húszoldalas vagy hosszabb, sűrűn teleírt leveleket váltanak egymással, nagy szeretettel itatják le egymást és így vagy úgy milliónyi szívdobbanásban és nevetésben egyesülnek.

Egy darabig velük lógtam, és bár nagyvonalú és szórakoztató lelkek, most egy olyan igaz kijelentést teszek, amitől a plafonon lesznek. Ezek az írók egyesülés mániásak. Egy páholy tagjai. Ha nem élvezték volna annyira a saját bandájukat, nem létezne az a kategória, hogy science-fiction. Imádnak egész éjjel fennmaradni és azon a kérdésen vitázni, hogy mi a science-fiction. Az ember pont ugyanilyen hasznossággal firtathatja, hogy: „Mik azok a Jávorszarvasok?” vagy „Mi a Keleti Csillag Rendje?”

Nos, szürke és egyhangú lenne a világ értelmetlen társadalmi csoportosulások nélkül. Sokkal kevesebb mosoly lenne benne, és kábé századennyi irodalmi megjelenés. És ez kizárólag a science-fiction megjelenésekre vonatkozik. Ha valaki csak egy icipicit tud írni, valószínűleg megjelentetik. A Magazinok Aranykorában, amely nem is volt olyan régen, oly nagy volt a kereslet a megbocsáthatatlan szemétre, mely az elektromos írógép feltalálásához vezetett, és véletlen egybeesésként finanszírozta szökésemet Schenectadyból. Boldog idők! De manapság már csak egyetlen fajta magazin létezik melyben egy hablatyoló másodéves azonnali írói elismerésre számíthat. Találd ki, mire gondolok!

Ezzel nem azt állítom, hogy a science fiction magazinok és antológiák és regények szerkesztőinek nincs ízlése. Van ízlésük, és időről dőre velük dolgozom. Azok a népek, akiket ezen a területen ízléstelenséggel lehet vádolni 75 %-ban az írók, és 95 %-ban az olvasók – vagy inkább nem is annyira ízléstelenek, mint gyermetegek. Érett, felnőtt viszonyok, fűződjenek akár gépekhez is, nem izgatják a mosdatlan többséget. Egész tudományos ismeretanyagukat már 1933-ban közölte a Popular Mechanics. Politikai, gazdasági és történelmi tudásuk az Information Please Almanach 1941-es évfolyamából ered. Amit férfi és nő viszonyáról tudnak, az többnyire régi képregények eredeti és pornografikus változataiból származik.

Egy ideig egy kissé szokatlan középiskolában, kissé szokatlan gimnazistákat tanítottam és a kortárs science-fiction – egyáltalán, bármilyen science fiction – olyan volt a fiúknak, mint macskának a macskagyökér. Nem tudták megkülönböztetni egymástól a sztorikat, azt gondolták, mind csodálnivaló, kiváló. Azt hiszem, azon kívül, hogy újdonságot jelentettek számukra a képek nélküli képregények, leginkább az olyan jövők biztos ígérete vonzotta őket annyira, amelyekben ők maguk, úgy ahogy voltak, képesek lettek volna elboldogulni. Ezekben a jövőkben, úgy ahogy voltak, pattanásostul, szüzességestül, mindenestül, legalább magasabb rangú tiszthelyettesek lehettek volna.

Érdekes módon az amerikai űrprogram nem izgatta őket. Nem azért, mert túlságosan felnőttnek tartották a programot. Éppen ellenekezőleg: elbűvölően tudatában voltak annak, hogy az űrprogramot éppen olyan botfülű serdülők finanszírozzák és hajtják végre, mint ők maguk. Egyszerűen realisták voltak: kételkedtek abban, hogy egyáltalán valaha is leérettségiznek, és tudták, hogy bármilyen csudabogár, aki abban reménykedik, hogy alkalmazzák a programban, minimum B.S. fokozattal rendelkezik, és az igazán jó helyek a Ph.D. fokozatú különcöknek jutnak.

Egyébként a többségük igenis leérettségizett. És sokuk most vidáman olvas olyan jövőkről, jelenekről, sőt múltakról – 1984, A láthatatlan ember, Bováriné – melyekben senki sem képes elboldogulni. Külösen odavannak Kafkáért. A science fiction prókátorai azt mndhatják: "Aha! Orwell és Ellison meg Flaubert és Kafka szintén science fiction írók!" Gyakran mondanak ilyeneket. Néhányuk elég bolond ahhoz, hogy még Tolsztojt is zsákmányuknak tekintsék. Ez olyan, mintha azt állítanám, hogy minden említésre méltó ember, akár tud róla, akár nem, alapvetően a Delta Üpszilon diákszövetséghez tartozik – mely véletlenül az én diákszövetségem. Kafka reménytelenül boldogtalan D.U. lenne.

De figyelj csak! Hadd beszéljek még a magazin- és antológiaszerkesztőkről és kiadókról, akik a science fictiont elvenen és elkülönülve tartják: mindannyian egyformán ragyogó, érzékeny és tájékozott emberek. Azok közé a néhány értékes amerikai közé tartoznak, akiknek elméjében édesdeden összefonódik C.P. Snow két kultúrája***. Töméntelen rossz cuccot kiadnak, mivel jó kéziratot nehéz találni és úgy érzik, kötelességük bátorítani minden írót, akinek van gyomra bevezetni a technológiát az emberi egyenletbe – függetlenül attól milyen borzalmasan ír. Jó nekik. Telt idomú képeket akarnak az új valóságról.

És időről-időre meg is kapják. Amerika oktatási folyóiratokon kívül megjelenő legrosszabb írásai mellett néhányat a legjobbak közül ők közölnek. Az alacsony költségvetés és az éretlen olvasótábor ellenére képesek elcsípni néhány igazán kiváló sztorit, mert pár jó író ezt a mesterséges kategóriát, ezt a "science-fiction" cimkével jelölt iratrendező fiókot mindig otthonának tartja. Ezek az írók gyorsan öregemberek lesznek és kiérdemelték, hogy nagynak nevezzük őket. Nincsenek megbecsülés híján. A páholy folymatosan ünnepli őket. És szereti.

A páholy feloszlik majd. Előbb-utóbb mindegyik feloszlik. És egyre több író a "főáramban" – ahogy a science fiction népség nevezi a világot a fiókon kívül – fogja bevetni a technológiát a meséiben, legalább annyi tiszteletet megadva neki, mint amennyi az elbeszélések folyamán a gonosz mostohának kijár. Mellesleg, ha olyan történeteket írsz, melyben gyengék a párbeszédek, a motivációk, a jellemek és a józan ész, jól teszed, ha keversz bele egy kis kémiát vagy fizikát vagy akár boszorkányságot, és elküldöd egy science fiction magazinnak. Egy marketing tipp: a legjobban fizető és láthatóan a legszegényesebben ítélő science fiction magazin a Playboy. Próbálkozz először a Playboynál!

Kurt Vonnegut

* On Science Fiction**
** Galaktika 16, Móra kiadó, 1965
*** C.P. Snow szerint a természettudományok és humaniórák közötti párbeszéd hiánya akadályozza a világ problémáinak megoldását.

h1n1

Nyers Nagate ismertetés

Rekonstruálva két elveszett levelezőlap cached formájából:

Friday, November 17, 2006
It's a shame...
Én kérek elnézést. Megint. Ezúttal miért is?
Hogy a magyar sci-fi közélet olyan, amilyen?
Nyilván én is tehetek róla...

Hazarepülhettem volna barrikádokat építeni S.tarján főterére, és "elkúrtuk!" transzparensekkel tiltakozni a Zsoldos díj odaítélése miatt. De ez kettős időutazást igényelne: akkor még nem olvastam a regényt, és az elkúrtuk szó még nem szerepelt 280 000-szer a Gugli magyar nyelvű találatai között...

Elolvastam a Nagatét, és ezután teljes meggyőződéssel állítom, hogy az utóbbi tizenöt év legjobb SCI-FIje.

Mint regénynek vannak gyengéi, időnként bosszantó és megmosolyogtató hibákat, tévedéseket találni benne (lásd The decade's SF novel... almost bejegyzést, mondjuk a majdnem törlendő), lehet vitatni az üzenetét, stb. stb. De egészében az amit az előző mondatban állítottam, áll, period.

És TUDOM, hogy valamilyen általam ismeretlen okból (álszerénység?) a szerző és kebelbarátai a Nagatét nem tekintik science-fictionnek. Leszámítva, hogy akkor mi a bakter ződrefestett fasza?, a magyar sci-fi köz rettenetes állapotát mutatja, hogy a Zsoldos díjból azzal bannolták ki az évtized SF alapművét, hogy nem sci-fi...

Ja, hogy egyben az egyik legszellemesebb fantasy is? És az hátrány?

Minden tiszteletem a zsűrié, meg minden, de lehet, hogy Zsoldos Péter se kapta volna meg tőlük a róla elnevezett díjat?

Különösen fájó ez akkor, ha tudjuk, hogy az első helyezett nonszenszt máris elfelejtettük... R.I.P.

Azt hiszem azért, hogy a fantasztikum egyáltalán tananyagba kerülhessen az ELTÉn (normális országokban saját jogon ott van), túlságosan nagy ár volt, hogy a többi altéma valamiért stigmatizálódott az ún. science fiction javára. (Nyilván, mivel az ELTE hatalmasságainak csak azt lehetett beadni, "TUDOMÁNYOS" fantasztikus!)

A science fiction önkényes meghatározása pedig még ezzel a félhivatalos elismeréssel is szinte törvényerőre emelkedett. Pedig távolról sem tökéletes definíció. Egyrészt, nem létező problémákra nem lehet megoldást kínálni, sem racionálisat sem irracionálisat, másrészt a "nemlétező, de racionális" megoldás egyszerűen oxymoron... Harmadrészt, mi a racionális megoldás? Egyáltalán, mi a racionális? Kontexus, peremfeltételek kérdése...

Hogy a defininíció milyen gyönge lábakon áll, pontosan a Nagate esete bizonyítja. Nem fér bele, hát bannoljuk ki!

És egyáltalán, nem fér bele? Valóban? Nézzük csak!

Adott a nemlétező probléma: dimenziókapun keresztül egy olyan világba jutnak a történet ŰBERRACIONÁLIS hősei, ahol másféle természeti törvények uralkodnak. (Ez egyáltalán nem ellenkezik a kvantummechnikai világelméletek "racionalitásával". A kozmológiai állandó egy egészen pici eltérése egészen más természeti törvényeket eredményez elméletileg. A jelenlegi kozmológiai elméletek nem zárják ki magasabb dimenziók, párhuzamos/buborékuniverzumok létezését sem.) A regény annak az univerzumnak a törvényei szerint ad racionális megoldást a problémára. Hol itt a baj?
Hogy annak az unizerzumnak a természeti törvények nálunk mágiának számítanak? A szerző ebben következetes: a mi törvényeink sem igazán érvényesek odaát... Vagy az a baj, hogy annak az univerzumnak a lényeit orkoknak, óriásoknak, tündéreknek hívják? Ez lerombolná a definíciót?

Gimme a break!

Tuesday, November 14, 2006
The decade's SF novel... almost
Az egyik szemem nevet, a másik meg dühöng. megkaptam hazulról és elkezdtem a Nagatét. Eddig (60 oldal) az évtized legjobb magyar (talán a világ) sci-fi regénye - lehetne.

Az író fantáziája gazdagabb és kimerítőbb, mint bármi, amit eddig ismertem.
Olyan - eddig sikeresnek tűnő - kísérletre vállakozott, amelyről nemigen van tudomásom (talán a Wellworld valami hasonló, de azt nem olvastam, fantasy oldalról pedig elég járatlan vagyok): a science fiction és a fantasy szintézisére, úgy, hogy mindkét altéma játékszabályait nagyjából-egészében betartja.
Magával ragadó atmoszférát teremt, magam előtt látom, érzem, szagolom, hallom és tapintom Nagatét, a hősök szerethetőek, élők, ott járok velük Nagate végtelen, kiismerhetetlen utcáin.
Mondanivalója van, súlyos, a világunkat, jelenünket és jövőnket érintő kérdésekben, mely általában hiányozni szokott a modern sci-fiből.

De...
Két dolog szerencsétlenül találkozott a könyv megjelenésekor: a kontrollálatlan írói egó, és a gyönge szerekesztés. Azon, hogy tagolási hibák és elütések rontják a feelinget, már nem is dühöngök: a korektor, mint szakma kihalt, és a szerkesztő nem biztos, hogy jó korrektor is. Nem kell okvetlenül annak lennie. Viszont, egy erős szerkesztő talán nem engedné meg, hogy a szöveget - lehet, csak mérnöki szemnek ordító - bagatellek torzítsák el. Azt végképp nem engedné, hogy atmoszférateremtő, de értelmetlen kis színesek kerüljenek majd minden lapra. Nem engedné, hogy nagyszabásúnak ható, de valójában gimnáziumi fogalmazásízű mondatok keveredjenek nagyszerű bekezdések közé. Nem engedne nyomdába kerülni olyan oxymoront, mint például a "melegvérű hüllő"...

Mindegy, ezen már nem lehet segíteni. Élvezem, ahogy tudom. Majd kiderül a végén.

278 Books You Should Have Read By Now

Ez a Neten fellehető lista, de nem teljes. Nem tudom, hogy azért, mert Bloom nem tud számolni, vagy azért, mert aki a listát a netre tette nem tud számolni, avagy azért, mert a blogmotor nem tud számolni. De csak 262 könyv van rajta...

That is the list can be dug from the Net. But it's not complete. I dunno whether Bloom or the Net-loader or the blog-engine can not count, but there are only 262 books on it...

Harold Bloom. 278 Books You Should Have Read By Now. In Esquire magazine, 1994 September

1. Abish, Walter -- Alphabetical Africa
2. Abish, Walter -- Eclipse Fever
3. Abish, Walter -- How German Is It
4. Abish, Walter -- I Am the Dust Under Your Feet
5. Adams, Leonie -- Poems: A Selection
6. Agee, James -- Let Us Now Praise Famous Men
7. Agee, James -- Permit Me Voyage
8. Aiken, Conrad -- Collected Poems
9. Ammons, A.R. -- Collected Poems
10. Ammons, A.R. -- Selected Longer Poems
11. Ammons, A.R. -- Sphere: The Form of a Motion
12. Anderson, Sherwood -- Death in the Woods and Other Stories
13. Anderson, Sherwood -- Winesburg, Ohio
14. Applewhite, James -- River Writing: An Eno Journal
15. Ashbery, John -- And the Stars Were Shining
16. Ashbery, John -- Flow Chart
17. Ashbery, John -- Hotel Lautreamont
18. Ashbery, John -- Houseboat Days
19. Ashbery, John -- Selected Poems
20. Ashbery, John -- The Double Dream of Spring
21. Baldwin, James -- The Price of the Ticket
22. Barth, John -- The End of the Road
23. Barth, John -- The Floating Opera
24. Barth, John -- The Sot-Weed Factor
25. Barthelme, Donald -- Forty Stories
26. Barthelme, Donald -- The Dead Father
27. Bellow, Saul -- Herzog
28. Bellow, Saul -- Seize the Day
29. Bellow, Saul -- The Adventures of Augie March
30. Berryman, John -- Collected Poems
31. Bishop, Elizabeth -- Collected Poems
32. Bogan, Louise -- The Blue Estuaries: Selected Poems
33. Bowers, Edgar -- Living Together: New and Selected Poems
34. Bowles, Paul -- The Sheltering Sky
35. Boyle, Kay -- Three Short Novels
36. Brodkey, Harold -- Stories in an Almost Classical Mode
37. Burke, Kenneth -- A Rhetoric of Motives
38. Burke, Kenneth -- Counter-statement
39. Cahan, Abraham -- The Rise of David Levinsky
40. Capote, Truman -- In Cold Blood
41. Carver, Raymond -- Where I'm Calling From
42. Cather, Willa -- A Lost Lady
43. Cather, Willa -- My Antonia
44. Cather, Willa -- The Professor's House
45. Cheever, John -- Bullet Park
46. Cheever, John -- The Stories of ...
47. Clampitt, Amy -- Westward
48. Delillo, Don -- Libra
49. Delillo, Don -- Mao II
50. Delillo, Don -- White Noise
51. Doctrow, E.L. -- The Book of Daniel
52. Doctrow, E.L. -- World's Fair
53. Dove, Rita -- Selected Poems
54. Duncan, Robert -- Bending the Bow
55. Eberhart, Richard -- Collected Poems
56. Eliot, T.S. -- The Complete Poems and Plays
57. Eliot, T.S. -- Selected Essays
58. Elkin, Stanley -- The Living End
59. Ellison, Ralph -- Invisible Man
60. Faulkner, William -- Absalon, Absalom!
61. Faulkner, William -- As I Lay Dying
62. Faulkner, William -- Light in August
63. Faulkner, William -- Sanctuary
64. Faulkner, William -- The Collected Stories
65. Faulkner, William -- The Hamlet
66. Faulkner, William -- The Sound and the Fury
67. Faulkner, William -- The Wild Palms
68. Feinman, Alvin -- Poems
69. Feldman, Irving -- Selected Poems
70. Fitzgerald, F. Scott -- Babylon Revisited and Other Stories
71. Fitzgerald, F. Scott -- Tender Is the Night
72. Fitzgerald, F. Scott -- The Great Gatsby
73. Fitzgerald, Robert -- Spring Shade: Poems
74. Frost, Robert -- The Poetry
75. Gaddis, William -- The Recognitions
76. Galsgow, Ellen -- Barren Ground
77. Galsgow, Ellen -- Vein of Iron
78. Garrigue, Jean -- Selected Poems
79. Gass, William H. -- In the Heart of the Country (and Other Stories)
80. Gass, William H. -- Omensetter's Luck
81. Grossman, Allen -- The Ether Dome and Other Poems: New and Selected
82. Hall, Donald -- Old and New Poems
83. Hall, Donald -- The One Day
84. Hawkes, John -- Second Skin
85. Hawkes, John -- The Cannibal
86. Hayden, Robert -- Collected Poems
87. Hecht, Anthony -- Collected Earlier Poems
88. Hemingway, Ernest -- A Farewell to Arms
89. Hemingway, Ernest -- Complete Short Stories
90. Hemingway, Ernest -- The Garden of Eden
91. Hemingway, Ernest -- The Sun Also Rises
92. Hirsch, Edward -- Earthly Measures
93. Hoban, Russell -- Riddley Walker
94. Hollander, John -- Reflections on Espionage
95. Hollander, John -- Selected Poetry
96. Hollander, John -- Tesserae
97. Howard, Richard -- Findings
98. Howard, Richard -- Untitled Subjects
99. Hughes, Langston -- I Wonder As I Wander
100. Hughes, Langston -- Selected Poems
101. Hughes, Langston -- The Big Sea
102. Hurston, Zora Neale -- Their Eyes Were Watching God
103. Jarrell, Randall -- Complete Poems
104. Jeffers, Robinson -- Selected Poems
105. Johnson, Denis -- Angels
106. Johnson, Denis -- Fiskadoro
107. Johnson, Denis -- Jesus' Son
108. Justice, Donald -- Selected Poems
109. Kees, Weldon -- Collected Poems
110. Kennedy, William -- Ironweed
111. Kennedy, William -- The Albany Cycle
112. Kinnell, Galway -- Selected Poems
113. Koch, Kenneth -- Seasons On Earth
114. Kushner, Tony -- Angels In America
115. LeGuin, Ursula K. -- The Left Hand of Darkness
116. Levine, Philip -- Selected Poems
117. Lewis, Sinclair -- Babbitt
118. Lewis, Sinclair -- It Can't Happen Here
119. Lindsay, Vachel -- Collected Poems
120. Lowell, Robert -- Collected Poems
121. Mailer, Norman -- Advertisements For Myself
122. Mailer, Norman -- Ancient Evenings
123. Mailer, Norman -- The Executioner's Song
124. Malamud, Bernard -- The Fixer
125. Malamud, Bernard -- The Stories of ...
126. Mamet, David -- American Buffalo
127. Mamet, David -- Speed the Plow
128. Marquand, John P. -- H.M. Pulham, Esquire
129. Masters, Edgar Lee -- Spoon River Anthology
130. Mayer, Edwin Justice -- Children of Darkness
131. McCarthy, Cormac -- Blood Meridian
132. McCarthy, Cormac -- Child of God
133. McCarthy, Cormac -- Suttree
134. McClatchy, J.D. -- The Rest of the Way
135. McCourt, James -- Time Remaining
136. McCullers, Carson -- The Ballad of the Sad Cafe
137. McCullers, Carson -- The Heart Is a Lonely Hunter
138. Merrill, James -- From the First Nine
139. Merrill, John -- The Changing Light at Sandover
140. Merwin, W.S. -- Selected Poems
141. Miller, Arthur -- Death of a Salesman
142. Mitchell, Joseph -- Up In the Old Hotel
143. Moore, Marianne -- Complete Poems
144. Morris, Wright -- Ceremony in Lone Tree
145. Morrison, Toni -- Song of Solomon
146. Moss, Howard -- New Selected Poems
147. Moss, Thylias -- Small Congregations: New and Selected Poems
148. Nabokov, Vladimir -- Lolita
149. Nabokov, Vladimir -- Pale Fire
150. Naylor, Gloria -- The Women of Brewster Place
151. O'Connor, Flannery -- The Violent Bear It Away
152. O'Connor, Flannery -- Complete Stories
153. O'Connor, Flannery -- Wise Blood
154. O'Hara, Frank -- Selected Poems
155. O'Hara, John -- Appointment in Samarra
156. O'Hara, John -- Collected Stories
157. O'Neill, Eugene -- Lazarus Laughed
158. O'Neill, Eugene -- Long Day's Journey into Night
159. O'Neill, Eugene -- The Iceman Cometh
160. Oates, Joyce Carol -- Then
161. Olson, Charles -- Collected Poems
162. Olson, Charles -- The Maximus Poems
163. Ozick, Cynthia -- Envy, or Yiddish in America
164. Ozick, Cynthia -- The Messiah of Stockholm
165. Paley, Grace -- The Little Disturbances of Man
166. Percy, Walker -- The Moviegoer
167. Porter, Katherine Anne -- Collected Stories
168. Pound, Ezra -- Literary Essays
169. Pound, Ezra -- Personae
170. Pound, Ezra -- The Cantos
171. Pynchon, Thomas -- Gravity's Rainbow
172. Pynchon, Thomas -- The Crying of Lot 49
173. Pynchon, Thomas -- V
174. Rabe, David -- Streamers
175. Ransom, John Crowe -- Selected Poems
176. Reed, Ishmael -- Mumbo Jumbo
177. Robinson, Edwin Arlington -- Selected Poems
178. Roethke, Theodore -- Collected Poems
179. Roethke, Theodore -- Straw for the Fire
180. Roth, Henry -- Call It Sleep
181. Roth, Philip -- My Life As a Man
182. Roth, Philip -- Operation Shylock
183. Roth, Philip -- Patrimony
184. Roth, Philip -- Portnoy's Complaint
185. Roth, Philip -- The CounterLife
186. Roth, Philip -- Zuckerman Bound
187. Salinger, J.D. -- Nine Stories
188. Salinger, J.D. -- The Catcher in the Rye
189. Salter, James -- Light Years
190. Salter, James -- Solo Faces
191. Schuyler, James -- Collected Poems
192. Schwartz, Delmore -- Selected Poems
193. Schwartz, Delmore -- Summer Knowledge
194. Shepard, Sam -- Seven Plays
195. Simic, Charles -- Selected Poems
196. Snyder, Gary -- No Nature: New and Selected Poems
197. Stein, Gertrude -- Tender Buttons
198. Stein, Gertrude -- The Geographical History of America
199. Stein, Gertrude -- The Making of Americans
200. Stein, Gertrude -- Three Lives
201. Steinbeck, John -- The Grapes of Wrath
202. Stevens, Wallace -- Collected Poems
203. Stevens, Wallace -- Opus Posthumous
204. Stevens, Wallace -- The Necessary Angels
205. Stevens, Wallace -- The Palm at the End of the Mind
206. Stone, Robert -- A Flag for Sunrise
207. Stone, Robert -- Dog Soldiers
208. Strand, Mark -- Dark Harbor
209. Strand, Mark -- Selected Poems
210. Strand, Mark -- The Continuous Life
211. Styron, William -- The Long March
212. Swenson, Mary -- In Other Words
213. Swenson, Mary -- New & Selected Things Taking Place
214. Tate, Allen -- Collected Poems
215. Theroux, Paul -- The Mosquito Coast
216. Tolson, M.B. -- Harlem Gallery
217. Tommer, Jean -- Cane
218. Updike, John -- The Witches of Eastwick
219. Vidal, Gore -- Lincoln
220. Vidal, Gore -- Myra Breckinridge
221. Vonnegut Jr., Kurt -- Cat's Cradle
222. Warren, Robert Penn -- All the King's Men
223. Warren, Robert Penn -- Selected Poems
224. Warren, Robert Penn -- Worlds Enough and Time
225. Welty, Eudora -- Collected Stories
226. Welty, Eudora -- Delta Wedding
227. Welty, Eudora -- The Poner Heart
228. Welty, Eudora -- The Robber Bridegroom
229. West, Nathaniel -- A Cool Million
230. West, Nathaniel -- Miss Lonelyhearts
231. West, Nathaniel -- The Day of the Locust
232. Wharton, Edith -- Ethan Frome
233. Wharton, Edith -- The Age of Innocence
234. Wharton, Edith -- The Collected Short Stories
235. Wharton, Edith -- The Custon of the Country
236. Wharton, Edith -- The House of Mirth
237. Wheelwright, John B. -- Collected Poems
238. White, Edmund -- Forgetting Elena
239. White, Edmund -- Nocturnes for the King of Naples
240. Wilbur, Richard -- New and Collected Poems
241. Wilcox, James -- Modern Baptists
242. Wilder, Thornton -- Three Plays
243. Williams, Tennessee -- A Streetcar Named Desire
244. Williams, Tennessee -- Summer and Smoke
245. Williams, Tennessee -- The Glass Menagerie
246. Williams, Will. Carlos -- Collected Poems
247. Williams, Will. Carlos -- Paterson
248. Williams, Will. Carlos -- Spring and All
249. Wilson, August -- Fences
250. Wilson, August -- Joe Turner's Come and Gone
251. Wilson, Edmund -- Patriotic Gore
252. Wilson, Edmund -- The Shores of Light
253. Wright, Charles -- The World of the Ten Thousand Things
254. Wright, James -- Above the River: The Complete Poems
255. Wright, Jay -- Boleros
256. Wright, Jay -- Dimensions of History
257. Wright, Jay -- Elaine's Book
258. Wright, Jay -- Selected Poems
259. Wright, Jay -- The Double Invention of Komo
260. Wright, Richard -- Black Boy
261. Wright, Richard -- Native Son
262. Wylie, Elinor -- Last Poems